Egy új telephely kialakítása, technológiai fejlesztés vagy vízhasználattal járó beruházás során a vállalkozások gyakran szembesülnek a vízjogi engedélyezés kérdésével. Sokan csak a kivitelezés megkezdésekor döbbennek rá, hogy bizonyos létesítmények vagy tevékenységek csak hatósági engedéllyel valósíthatók meg. A megfelelő vízjogi engedélyek hiánya nemcsak a beruházások elhúzódását eredményezheti, hanem jelentős bírságokhoz és hatósági eljárásokhoz is vezethet. Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor kell vízjogi engedélyt kérni.
Mi az a vízjogi engedély?
A vízjogi engedély olyan hatósági hozzájárulás (azaz engedély), amely a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, valamint a vízkészletek fenntartható használatát biztosítja. A vízügyi hatóság ezen keresztül ellenőrzi, hogy a tervezett vagy meglévő létesítmény, illetve tevékenység megfelel-e a vonatkozó jogszabályi és műszaki követelményeknek.
A vízjogi engedélyezési eljárások célja, hogy a vállalkozások működése ne veszélyeztesse a vízkészletek mennyiségét és minőségét, valamint ne okozzon környezeti károkat.
Milyen típusú vízjogi engedélyek léteznek?
Fontos megemlíteni, hogy a vízjogi engedély kifejezés egy igen általános szóhasználat. a létesítményhez kapcsolódó „jogok” alapján négy féle vízjogi engedély létezik.
Vízjogi létesítési engedély
A vízjogi létesítési engedély a vízilétesítmények megépítéséhez, vagy átalakításához szükséges. Az engedély megszerzésének meg kell előznie a kivitelezési munkálatokat. Ez az engedély gyakorlatilag arra szolgál, hogy bemutassuk, milyen vízilétesítményeket, hogyan és milyen műszaki védelemmel kívánunk majd megépíteni. Nevéből adódóan is sejthető, hogy ez az engedély kizárólag arra ad felhatalmazást, hogy az engedély megérkezését követően létesítsünk, azaz megépítsük az adott berendezést, vagy rendszert. Üzemeltetni tehát ezzel még nem lehet!
Vízjogi üzemeltetési engedély
A megépített létesítmény használatba vételéhez és üzemeltetéséhez vízjogi üzemeltetési engedély szükséges. Ennek hiányában a létesítmény jogszerűen nem működtethető. Ebben az engedélyben szabályozza a vízügyi és vízvédelmi hatóság, hogy az adott berendezést, vagy rendszert milyen feltételekkel kell üzemeltetni, milyen előírásokat kell betartani a felaszíni-és felszín alatti vizek védelme érdekében.
Vízjogi fennmaradási engedély
Ha egy vízilétesítmény engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően épült meg, a hatóság fennmaradási engedélyezési eljárást írhat elő. Ez jellemzően bírság megfizetésével és utólagos dokumentációk elkészítésével jár.
Egyszerűsítve, ez egy utólagos „létesítési és üzemeltetési” engedély egyben, mely azt mutatja meg, hogy milyen létesítmény épült, hogyan, és milyen feltételekkel üzemelhet todább, ha az igazoltan nem szennyezi a felszíni-és felszín alatti vizeket.
Vízjogi megszüntetési engedély
A vízilétesítmények megszüntetése is engedélyköteles tevékenység, tehát abban az esetben, ha egy engedélyköteles vízilétesítményt el szeretnénk bontani, a vízügyi hatóságtól vízjogi megszüntetési engedélyt kell kérni. Erre azért van szükség, hogy a bontás és az azzal járó műveletek ne veszélyeztesség a felszíni- és felszín alatti vizek minőségét, tehát azok elszennyezése megelőzhető és elkerülhető legyen.
Mikor lehet szüksége egy vállalkozásnak vízjogi engedélyre?
A vállalkozások gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy számos, elsőre hétköznapinak tűnő beruházás vagy technológia is vízjogi engedélyhez kötött lehet.
Jellemzően vízjogi engedély szükséges az alábbi esetekben:
- kút létesítése vagy üzemeltetése esetén;
- felszín alatti víz kitermelésekor;
- ipari vagy technológiai vízhasználat során;
- szennyvíz-elvezető és -tisztító rendszerek kialakításakor;
- csapadékvíz-elvezető vagy -visszatartó rendszerek létesítésekor;
- záportározók építése esetén;
- vízvisszatartási vagy vízhasznosítási projektek megvalósításakor;
- vízfolyásokat érintő beruházásoknál;
- öntözőrendszerek kialakításakor;
- geotermikus rendszerek és talajszondák telepítésekor.
Különösen az ipari, logisztikai, mezőgazdasági és kereskedelmi létesítmények esetében érdemes már a beruházás tervezési szakaszában megvizsgálni a vízjogi engedélyezési kötelezettségeket.
Mi történik, ha elmarad a vízjogi engedély beszerzése?
A szükséges vízjogi engedélyek hiánya komoly következményekkel járhat. A vízügyi hatóság többek között:
- vízgazdálkodási bírságot szabhat ki;
- elrendelheti a tevékenység korlátozását vagy felfüggesztését;
- kötelezheti a vállalkozást utólagos engedélyezési eljárás lefolytatására (fennmaradási engedély beszerzésére);
- előírhatja a létesítmény átalakítását vagy megszüntetését.
Az utólagos engedélyeztetés rendszerint hosszabb, költségesebb és adminisztratív szempontból is összetettebb folyamat, mint a megfelelő előkészítés. Ráadásul sok esetben problémás is, hiszen a felszín alatti létesítmények esetén (pl. csatornavezetékek, kútszerkezet) azok mérete, anyaga, elhelyezkedése, pontos műszaki paraméterei utólagosan nem, vagy igen költséges megoldásokkal deríthető fel.
Mire figyeljenek a vállalkozások a tervezés során?
A vízjogi engedélyezési eljárások és az azokhoz szükséges dokumentumok elkészíttetése gyakran több hónapot is igénybe vehetnek, ezért célszerű a szükséges vizsgálatokat és dokumentációk elkészítését időben megkezdeni. Érdemes már a beruházás előkészítésekor tisztázni:
- érinti-e a projekt a felszíni vagy felszín alatti vizeket;
- szükséges-e vízhasználat vagy vízkivétel;
- keletkezik-e technológiai- vagy csapadékvíz;
- szükséges-e új vízilétesítmény kialakítása;
- milyen hatósági eljárások és szakhatósági egyeztetések várhatók.
Fontos megemlíteni, hogy a vízjogi hatósági engedélyezési eljárás ügyintézési határideje alapesetben 60 nap. Amennyiben az összeállított dokumentáció/kérelem nem megfelelő, vagy hiányos, a hatóság hiánypótlást ír ki, mely elnyújthatja az engedélyeztetési folyamatot.
Sok esetben a kérelem benyújtása előtt ráadásul a felhasználásra kerülő, vagy érintett víz vagyonkezelőjének (illetékes Vízügyi Igazgatóság, vagy Önkormányzat) vagyonkezelői hozzájárulását is be kell szerezni, mely ugyancsak hosszú időt vehet igénybe.
Belátható tehát, hogy az időben elindított engedélyezési folyamat jelentősen csökkentheti a beruházási kockázatokat és megelőzheti a kivitelezési csúszásokat.
Miben segíthet egy környezetvédelmi szakértő?
A vízjogi engedélyezési eljárások során a megfelelő műszaki és jogi háttér ismerete elengedhetetlen. Egy tapasztalt környezetvédelmi szakértő vagy megbízott segít felmérni a vállalkozás kötelezettségeit, koordinálja a szükséges vizsgálatokat és közreműködik az engedélyezési dokumentáció összeállításában.
A szakértő támogatást nyújthat:
- az engedélyezési kötelezettségek meghatározásában;
- a szükséges tervek és dokumentációk előkészítésében (amennyiben az ehhez szükséges jogosultsággal is rendelkezik);
- a hatósági egyeztetések lebonyolításában;
- a kapcsolódó környezetvédelmi előírások teljesítésében;
- a határidők nyomon követésében.
A megfelelő szakmai támogatás nemcsak időt és erőforrást takaríthat meg, hanem jelentősen csökkentheti a bírságok és az utólagos módosítások kockázatát is.
Összefoglalva tehát a vízjogi engedély számos vállalkozás számára elengedhetetlen feltétele a jogszerű működésnek és a beruházások megvalósításának. Különösen fontos időben felmérni, hogy az adott tevékenység vagy létesítmény érinti-e a vízkészleteket, illetve szükségessé teszi-e a vízügyi hatóság engedélyét.
A megfelelő előkészítés, a határidők figyelemmel kísérése és a szakértői támogatás hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozás elkerülje a költséges hatósági eljárásokat és a beruházások késedelmét.