Mezőgazdasági öntözőkút létesítésénél az egyik legfontosabb kérdés, hogy elegendő-e a kút előzetes bejelentése, vagy vízjogi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A megfelelő eljárás többek között a kút mélységétől, a terület vízkészletvédelmi besorolásától és az igénybe vett felszín alatti vízkészlettől függ. Az alábbiakban összefoglaljuk a mezőgazdasági célú kutak bejelentésének és engedélyezésének legfontosabb szabályait.
Mit nevezünk mezőgazdasági célú kútnak?
A speciális szabályok alkalmazása szempontjából először azt kell tisztázni, hogy a tervezett vízhasználat valóban mezőgazdasági célúnak minősül-e. A mezőgazdasági célú kút olyan felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény, amely kizárólag a létesítő vagy üzemeltető művelése alatt álló földterületek haszonnövény-termesztési célú öntözését, illetve a haszonállat-állomány ellátását szolgálja.
A NAK szakmai tájékoztatója szerint a mezőgazdasági célú vízhasználat körébe a permetlé bekeveréséhez szükséges víz biztosítása is beletartozhat. Ha azonban a kutat más célra is használják, már nem feltétlenül alkalmazhatók a mezőgazdasági célú kutakra vonatkozó egyszerűsített szabályok.
Mikor elegendő a mezőgazdasági öntözőkút bejelentése?
2024. január 1-jétől meghatározott feltételek teljesülése esetén egy új mezőgazdasági célú kút létesítéséhez nem szükséges a hagyományos vízjogi engedélyezési eljárás, hanem előzetes bejelentés alapján történhet a létesítés.
Ehhez a feltételeknek együttesen kell teljesülniük. A kútnak a vízkészletvédelmi országtérkép alapján kockázatmentes területen kell elhelyezkednie, talpmélysége nem haladhatja meg az 50 métert, és nem érheti el az első vízzáró réteget. Emellett a vízhasználatnak meg kell felelnie a mezőgazdasági célú kút fogalmának.
Ez tehát nem általános engedélymentességet jelent. A bejelentéses lehetőség egy jól körülhatárolt kútkategóriára vonatkozik, és már a beruházás tervezésének elején célszerű megvizsgálni, hogy valamennyi feltétel teljesül-e.
Mikor kell vízjogi engedély?
Ha a tervezett kút nem felel meg az egyszerűsített bejelentés valamely feltételének, vízjogi engedélyezési eljárással kell számolni. Ilyen lehet például, ha a kút 50 méternél mélyebb, eléri az első vízzáró réteget, vagy vízkészletvédelmi szempontból kockázatos területen helyezkedik el.
Fontos továbbá, hogy még a bejelentési feltételeknek megfelelő kút esetében sem automatikus a létesítés lehetősége. Az öntözési igazgatási szerv a benyújtott dokumentáció és a tervezett vízkivétel vizsgálata alapján megállapíthatja, hogy a kút csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában valósítható meg.
A gyakorlatban ezért érdemes különbséget tenni a „bejelentésköteles” és az „engedélyköteles” kút között. A bejelentésköteles kút esetében is szükség van hatósági eljárásra és jóváhagyásra; a különbség elsősorban az alkalmazandó eljárásban van.
Hogyan állapítható meg, hogy kockázatmentes területen található-e a kút?
Az egyszerűsített bejelentési lehetőség egyik meghatározó feltétele a terület vízkészletvédelmi besorolása. A vízkészletvédelmi országtérkép alapján megállapítható, hogy a tervezett kút helye vízkészletvédelmi szempontból kockázatos vagy kockázatmentes területnek minősül-e.
A NAK tájékoztatója szerint az ország területének mintegy 88%-a kockázatmentes, 12%-a pedig kockázatos besorolású. Kockázatos terület lehet például egy üzemelő vagy távlati ivóvízbázis védőterülete, illetve egyes karsztos területek. Kétség esetén azt javasoljuk, hogy a gazdálkodók az illetékes vízügyi igazgatóságnál is érdeklődjenek a terület aktuális besorolásáról.
Hogyan történik a mezőgazdasági kút bejelentése?
A bejelentéshez a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti adatlapot kell kitölteni. A dokumentációhoz csatolni kell a működési területével érintett vízügyi igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulását is.
A gyakorlatban ezért a bejelentést megelőző egyik fontos feladat a vagyonkezelői hozzájárulás beszerzése. Ehhez megfelelő műszaki adatokra és dokumentációra van szükség, ezért már ebben a szakaszban célszerű vízügyi tervező vagy megfelelő szakember bevonása.
Az öntözési igazgatási szerv feladatait 2024. június 1-jétől az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el; a Nemzeti Földügyi Központ 2024-ben megszűnt. A jelenlegi ügyintézés során ezért az Agrárminisztérium illetékes szervezeti egységéhez kell fordulni.
Mi történik a bejelentést követően?
A bejelentés nem egyszerű adminisztratív nyilvántartásba vételt jelent. Az öntözési igazgatási szerv a benyújtott dokumentáció alapján megvizsgálja a tervezett tevékenységet, figyelembe véve többek között a vízbázis állapotát és a tervezett kút felszín alatti vízkészletre gyakorolt hatását.
A vizsgálat eredményeként a hatóság jóváhagyhatja vagy megtilthatja a kút létesítését, illetve megállapíthatja, hogy az csak véglegessé vált vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. A 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján az öntözési igazgatási szerv a döntését a bejelentés beérkezését követő 30 napon belül hozza meg. Ez azt is jelenti, hogy a bejelentés elküldése után nem célszerű azonnal megkezdeni a kútfúrást. A kivitelezést az öntözési igazgatási szerv döntésének megfelelően lehet megkezdeni.
A megépített kút üzemeltetését is be kell jelenteni
A hatósági ügyintézés a kút megépítésével nem ér véget. A bejelentési körbe tartozó mezőgazdasági célú kút üzemeltetését is be kell jelenteni, és az üzemeltetés megkezdéséhez meg kell szerezni az öntözési igazgatási szerv szükséges jóváhagyását.
A NAK tájékoztatója szerint a mezőgazdasági kutak engedélyezése 2025-től egyablakossá vált: a mezőgazdasági kút és a hozzá tartozó öntözőtelep hatósági engedélyezését ugyanaz a mezőgazdasági vízügyi hatóság végzi. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kút és az öntözőrendszer valamennyi elemére azonos műszaki és engedélyezési követelmények vonatkoznak.
A kitermelt víz mennyiségét mérni kell
A mezőgazdasági célú kút üzemeltetésének egyik fontos követelménye a kitermelt víz mennyiségének mérése. A bejelentett vagy vízjogi engedély alapján működő mezőgazdasági célú kutat a vízmennyiség mérését biztosító digitális kútvízmérő alkalmazásával kell üzemeltetni.
A NAK tájékoztatója arra is felhívja a figyelmet, hogy a kúton legfeljebb öt évnél nem régebbi vízmérőnek kell lennie. A már működő mezőgazdasági kutaknál ezért nemcsak a mérő meglétét, hanem annak korát és megfelelőségét is célszerű ellenőrizni.
Mi a helyzet a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített mezőgazdasági kutakkal?
A régebbi mezőgazdasági kutakra külön szabályok vonatkoznak. Azok a 2024. január 1. előtt engedély nélkül létesített mezőgazdasági célú kutak, amelyek talpmélysége nem haladja meg az 50 métert, nem érik el az első vízzáró réteget és megfelelnek a mezőgazdasági célú kút fogalmának, meghatározott feltételek mellett külön engedélyezési eljárás nélkül jogszerűnek minősülhetnek. Ezeknél nem szükséges utólagos bejelentés vagy fennmaradási vízjogi engedély megszerzése.
Egy régi kút esetében ugyanakkor mindig célszerű egyedileg megvizsgálni, hogy valóban valamennyi törvényi feltétel teljesül-e. Különösen fontos lehet a kút létesítésének időpontja, mélysége, az érintett vízadó réteg és a vízhasználat célja.
Kell-e vízkészletjárulékot fizetni?
A mezőgazdasági öntözési célú vízhasználatok esetében a szabályozás meghatározott vízmennyiségig mentességet biztosít a vízkészletjárulék megfizetése alól. Nem kell vízkészletjárulékot fizetni az öntözési célú vízhasználatnál vízjogi engedélyenként az évi 400 000 m³-t, vagy vízhasználónként az általa öntözött terület után hektáronként az évi 4000 m³-t meg nem haladó vízmennyiség után.
A mentesség azonban nem jelenti automatikusan a vízhasználathoz kapcsolódó valamennyi nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését. Nagyobb vízigényű öntözési beruházásnál ezért már a tervezés során célszerű megvizsgálni a várható vízkészletjárulék-fizetési és kapcsolódó adminisztratív kötelezettségeket.
Miben tud segíteni a Green Support Kft.?
Egy mezőgazdasági öntözőkút létesítésénél már a tervezés kezdetén érdemes eldönteni, hogy a beruházás bejelentésköteles vagy vízjogi engedélyköteles-e. Ehhez meg kell vizsgálni többek között a terület vízkészletvédelmi besorolását, a kút tervezett mélységét, az igénybe venni kívánt vízkészletet, valamint a kapcsolódó öntözőtelep kialakítását.
A Green Support segítséget nyújt az engedélyezési kötelezettség meghatározásában, a szükséges vízügyi eljárások előkészítésében és koordinálásában, valamint a kapcsolódó környezetvédelmi követelmények áttekintésében. A megfelelő előkészítés különösen azért fontos, mert egy tévesen megválasztott eljárás vagy hiányzó dokumentáció jelentősen késleltetheti az öntözési beruházás megvalósítását.
Összefoglalva tehát a mezőgazdasági öntözőkút létesítésénél nem minden esetben szükséges teljes vízjogi engedélyezési eljárás. 2024. január 1-jétől a kockázatmentes területen létesülő, legfeljebb 50 méter talpmélységű, az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági célú kutaknál – a további feltételek teljesülése esetén – előzetes bejelentés alapján is lehetőség van a létesítésre. Ha azonban ezek a feltételek nem teljesülnek, vagy az öntözési igazgatási szerv a vízkészlet védelme érdekében szükségesnek ítéli, a kút csak vízjogi engedély birtokában létesíthető.