Nyilvántartásba veszi a hatóság a kiemelt környezetvédelmi szabályszegések elkövetőit

Ismerje meg mi számít kiemelt környezetvédelmi szabályszegésnek, mikor kerül be valaki a nyilvántartásba és mi történik ez után.
2025. május 1-től új környezetvédelmi jogszabály lépett életbe: a kiemelt környezetvédelmi szabályszegést elkövetők nyilvántartásának tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 60/2025. (III. 31.) Korm. rendelet.

 

Mi számít „kiemelt környezetvédelmi szabályszegésnek”?

A kiemelt környezetvédelmi szabályszegésnek minősül az a több alkalommal elkövetett mulasztás, környezetszennyezés, vagy környezetvédelmi szabályszegés, amely miatt a környezetvédelmi hatóság természetes személy esetében 10 millió forintot, gazdálkodó szervezet esetében 50 millió forintot meghaladó bírságot szab ki összesen az adott költségvetési évben.

A bírságok együttes összegének megállapítása során a hatóság az alábbi jogszabályokat veszi figyelembe:

  • a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről;
  • a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről;
  • a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről (36. § (1) bekezdés b) és c) pont);

Fontos: nem egyszeri kis bírságtételről van szó, hanem az adott évben kiszabott bírságok összegéről.

A szabályokat az olyan eljárásokban kell alkalmazni, amelyek a rendelet hatálybalépése után, azaz 2025. május 1-je után indultak.

 

Kiket érint a rendelet?

A rendelet hatálya kiterjed azokra a természetes személyekre vagy gazdálkodó szervezetekre, akik egy költségvetési évben a környezetvédelmi hatóság által kiszabott bírságokkal összesen elérik a következő összegeket:

  • természetes személy esetében 10 millió forintot,
  • gazdálkodó szervezet esetében 50 millió forintot.

Tehát a rendelet elsősorban azokat a szereplőket célozza, ahol ismétlődő vagy súlyos szabályszegések történnek – nem az egyszeri kisebb szabálytalanságokat.

 

Mi történik, ha elérjük a jogszabályban rögzített bírság összegét?

A hatság a bírság kiszabásával egyidejűleg megvizsgálja, hogy a természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet az adott évben volt-e már bírságolva. Amennyiben igen, úgy az adott évben kiszabott bírságokat összegzi és ha a bírságok összege eléri a jogszabályban rögzített értékhatárt (10 vagy 50 millió forintot), a hatóság bejegyzi a kiemelt környezetvédelmi szabályszegés tényét a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába.

Ez azt jelenti, hogy ha egy vállalkozás súlyosan – és/vagy ismétlődően – megsérti az előírásokat, és bírságra kerül a sor, akkor bekerülhet a „kiemelt szabályszegők” nyilvántartásába.

A nyilvántartásba történő rögzítés után a környezetvédelmi hatóság a bejegyzés tényéről értesíti a környezetvédelemértfelelős minisztert. A miniszter 8 napon belül nyilvánosan, hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi a jogellenesen eljáró szervezet vagy személy adatait és a nyilvántartásba vétel időpontját. A közzététel időtartama 2 év.

 

Miért fontos ez?

Eddig ha valaki bírságolva volt, ennek ténye nem igazán jutott mások tudomására (hacsak valaki nem volt jártas az Országos Környezetirányítási Rendszer webes felületén történő lekérdezésekben, vagy a bírság ténye nem jelent meg a médiában). Mostantól azonban az ismétlődő vagy súlyos környezetvédelmi szabályszegéseket elkövetőket már nyilvánosságra hozzák, így a cégek a jó hírnevüket is kockáztathatják.

Érdemes tehát a tevékenység jogszabály szerinti működését, a szennyezések elkerülését biztosítani, időszakonként felülvizsgálni a belső folyamatokat, a tevékenység kibocsátásait rendszeresen ellenőrizni, illetve a szükséges engedélyeket beszerezni és az adatszolgáltatásokat az előírt határidőn belül teljesíteni.

Amire azonban kevesen gondolnak az az, hogy ez a nyilvántartás nem csak „fekete lista” lehet egy adott cégre nézve, hanem segítségével pl. magas fokú előszűrés alkalmazható egy alvállalkozó igénybevételét megelőzően, vagy egy másik céggel történő partneri kapcsolat kialakítása előtt. Ingatlanok bérbeadása esetén pedig pl. a bérleti szerződésekben kiköthető, hogy a nyilvántartásba történő bekerülést követően a szerződés felmondható, ezzel ösztönözve a bérlőt arra, hogy környezetvédelmi kötelezettségeinek még jobban eleget tegyen.

 

 

Összefoglalva tehát a 60/2025. (III. 31.) Korm. rendelet azt célozza, hogy a környezetvédelmi szabályokat ismételten és súlyosan megszegő szereplők átláthatóbbak legyenek, és egyben a nyilvánosság révén a szabályszegések elleni visszatartó hatás is érvényesüljön.

A Green Support Kft. szakértő csapata segít abban, hogy vállalkozása minden környezetvédelmi előírásnak megfeleljen, és elkerülje a bírságokat vagy a nyilvánosságra kerüléssel járó kockázatokat. Teljes körű levegővédelmi, engedélyeztetési, energetikai és környezetvédelmi szolgáltatásainkkal biztonságban tudhatja cége működését. Keressen minket bizalommal, és támogatjuk a jogszabályi megfelelésben az első lépéstől a megvalósításig.

Rajzpályázat eredményhirdetése 2025

Környezetvédelmi rajzpályázatunk, az „A gyerekek, akik megmentik a bolygót” eredményhirdetése.

MOHU változások 2025 október 1-től – mit kell tudni az új szabályokról?

2025. október 1-jétől a MOHU módosította az általános szerződési feltételeit (ÁSZF), és új rendelkezéseket vezet be a hulladékgyűjtés és -szállítás terén. Ezek közül sok szabály már eddig is hatályban volt, de azokat kevés felhasználó ismerte. Most viszont – a...

Környezetvédelmi rajzpályázat információi 2025

Környezetvédelmi rajzpályázatunk: „A gyerekek, akik megmentik a bolygót” részletes információi.

Környezetvédelmi rajzpályázat 2025

Környezetvédelmi rajzpályázatot hirdetünk alsó tagozatos iskolások számára „A gyerekek, akik megmentik a bolygót” címmel.